Egy kis etológia
A kutyák az ember mellett mindig is kükönleges
helyen lesznek. Ők aza az állatfaj, ami a
legtehetségesebben alkalmazkodott az emberekkel
való együttéléshez. De mi a helyzet az ember-
porontyokhoz való viszonyukkal?
Először is. Az állatvilág különböző fajai különböző
képpen bánnak ivadékaikkal.
De valójában mandhatnánk azt is hogy minden egyes
állat egyénileg, de egy elvi séma alapján végzi a
kölyöknevelést. Pont ahogy az embernél, náluk is
különböző a kicsikhez való hozzáállás. Vannak jobb,
és rosszabb anyák,és vannak toleráms, és kegyetlen
apák.
Ezt kell alapul vennünk ha kutyamellett döntünk.
Bármilyen nemű, fajtájú, nagyságú állatot is viszünk
haza, egyénileg kell elbírálni a gyerekhez a jövőben
fűződő viszonyát. Persze azért van néhány alapigazság,
amit figyelembe vehetünk.
-A nagytestű kutyák általában sokkal toleránsab-
bak a kisgyerekekkel, és sokkal nyugodtabb
természetűek. apró, vagy kistermetű, törpe társaiknál.
-Egy öt tíz kilós kutya már komolyan elránthatja
két-három éves gyermekünket, nem beszélve a
nagyobb testméretű fajtákról, melyek pusztán
kedveskedésből is balesetet okozhatnak, ha felborítják,
ellökik a kicsit.
-A rangsor általában fajtafüggő, de a családban
több éve élő kedvenc sosem fogja elfogadni
teljesmértékben az apró jövevényt magasabb rangúnak.
Nagyon sok gyermekre támadó kutyát előzőleg
megfenyített, vagy megvert a gazdája, mert esetleg
túl közel ment a gyerekhez, vagy játszani próbált vele,
ami nem tetszett a gazdinak. Nem is gondolnánk,
de sokszor a szülő az aki kiváltja az állatban az
agressziót a gyermekkel szemben.
Mert vegyünk egy általános példát.Fiatal kutyás
szülőkhöz gyerek érkezik. A kutya, főleg ha nagyon
gazdibolond, értetlenül áll azelőtt, hogy a természet
törvényeit megcáfolva, a falka legkisebb, legújabb
tagja magasabb rangba kerül mint ő, sőt még
tisztességesen be sem mutatják neki. Emiatt aztán
minden lehetséges alkalmat megragad hogy a gyerek
közelébe jusson, sőt megpróbálja gazdáit távol tartani
a gyermektől, magára vonva a figyelmet, akár
infantilizmussal, akár agresszióval.
Mindent összegezve kemény munkába kerül összehozni
a gyereket és a kutyát, de megéri, ha elérjük hogy a kicsi és a kutya békésen
játszon kint az udvaron, tudván hogy figyelnek egymásra, hisz mégiscsak
A KUTYA AZ EMBER LEGJOBB BARÁTJA!